Thalamus
32. csoport
Vezetője: Acsády László
Miért is fontos a talamusz? Ez az agyterület szolgáltatja a legfontosabb bemeneteket az agykéreg számára, mely az érzékelésért, mozgások kivitelezésért vagy a gondolkodásért felelős. Minden agykérgi terület, legyen az szenzoros, motoros vagy asszociációs, reciprok kapcsolatban áll a talamusszal, tehát a talamusz és az agykéreg egy funkcionális egységet alkot: a talamokortikális rendszert. Ez a rendszer együtt vesz részt különféle lassú és gyors oszcillációk kialakításában, alvási és ébrenléti állapotok létrehozásában, szenzoros és motoros funkciók ellátásában. A talamusz és az agykéreg az ontogenezis és a filogenezis során is együtt fejlődik és együttes hatásuk felel a diszfunkciók kialakításáért is. Szinte minden neurológiai és pszichiátriai betegség hátterében a talamokortikális rendszer patológiás működése áll. Röviden a talamusz és a kéreg együtt dolgozik, fejlődik, és közösen is betegszik meg. Éppen ezért lehetetlen feladat megérteni egyiket a másik megértése nélkül.
Mindezek ellenére a talamuszkutatás ez idáig csupán nagyon szűk területekre korlátozódott. A kutatások legnagyobb részt két szenzoros mag megismerése körül folytak. Csakhogy a talamuszt ezeken kívül számos olyan mag alkotja, amelyek különböző afferens és efferens rendszerekkel, működési elvekkel és önálló, ám mindeddig kevéssé értett szerepekkel rendelkeznek a talamokortikális működésben.
A Talamusz Kutatócsoport legfőbb feladata megérteni az eredetét és a funkcióját ennek a heterogén talamokortikális rendszernek normálisan működő és patológiás körülmények között.
Minden agykérgi területet több talamikus mag innervál. A fő hipotézis bármelyik kérgi terület esetén az, hogy az agykérgi kapcsolatok egy térben és időben heterogén talamokortikális üzenetet integrálnak. Arra keressük a választ, hogy vajon hogyan alakulnak ki ezek a jelek a talamuszban, és azok hogyan épülnek be az agykéreg működésébe.
A technológiai repertoár között fény-, elektron-, és konfokális mikroszkópia, immuncitokémia, vírus mediálta géntranszfer, transzgenikus technológia, juxta-, és intracelluláris elvezetések és jelölések, valamint sokcsatornás szilikon alapú elektródákkal történő in vivo elvezetések találhatóak.
Részlet a 2015-ös intézeti ismertetőből.
Munkatársak:
Név | Beosztás |
Acsády László | Csoportvezető |
Bokor Hajnalka | tudományos főmunkatárs |
Hádinger Nóra | tudományos főmunkatárs |
Komlósi Gergely | tudományos főmunkatárs |
Plattner Viktor | tudományos munkatárs |
Faradzs-Zade Lejla | PHD hallgató |
Farkas Lívia | asszisztens |
Bősz Emília | TDK hallgató |
Jász Anna | TDK hallgató |
Salma András | TDK hallgató |
Faddi Krisztina | asszisztens |