Thalamus

32. csoport
Vezetője: Acsády László


Miért is fontos a talamusz? Ez az agyterület szolgáltatja a legfontosabb bemeneteket az agykéreg számára, mely az érzékelésért, mozgások kivitelezésért vagy a gondolkodásért felelős. Minden agykérgi terület, legyen az szenzoros, motoros vagy asszociációs, reciprok kapcsolatban áll a talamusszal, tehát a talamusz és az agykéreg egy funkcionális egységet alkot: a talamokortikális rendszert. Ez a rendszer együtt vesz részt különféle lassú és gyors oszcillációk kialakításában, alvási és ébrenléti állapotok létrehozásában, szenzoros és motoros funkciók ellátásában. A talamusz és az agykéreg az ontogenezis és a filogenezis során is együtt fejlődik és együttes hatásuk felel a diszfunkciók kialakításáért is. Szinte minden neurológiai és pszichiátriai betegség hátterében a talamokortikális rendszer patológiás működése áll. Röviden a talamusz és a kéreg együtt dolgozik, fejlődik, és közösen is betegszik meg. Éppen ezért lehetetlen feladat megérteni egyiket a másik megértése nélkül.

Mindezek ellenére a talamuszkutatás ez idáig csupán nagyon szűk területekre korlátozódott. A kutatások legnagyobb részt két szenzoros mag megismerése körül folytak. Csakhogy a talamuszt ezeken kívül számos olyan mag alkotja, amelyek különböző afferens és efferens rendszerekkel, működési elvekkel és önálló, ám mindeddig kevéssé értett szerepekkel rendelkeznek a talamokortikális működésben.

A Talamusz Kutatócsoport legfőbb feladata megérteni az eredetét és a funkcióját ennek a heterogén talamokortikális rendszernek normálisan működő és patológiás körülmények között.

Minden agykérgi területet több talamikus mag innervál. A fő hipotézis bármelyik kérgi terület esetén az, hogy az agykérgi kapcsolatok egy térben és időben heterogén talamokortikális üzenetet integrálnak. Arra keressük a választ, hogy vajon hogyan alakulnak ki ezek a jelek a talamuszban, és azok hogyan épülnek be az agykéreg működésébe.

A technológiai repertoár között fény-, elektron-, és konfokális mikroszkópia, immuncitokémia, vírus mediálta géntranszfer, transzgenikus technológia, juxta-, és intracelluláris elvezetések és jelölések, valamint sokcsatornás szilikon alapú elektródákkal történő in vivo elvezetések találhatóak.


Részlet a 2015-ös intézeti ismertetőből.

Munkatársak:

NévBeosztás
Acsády LászlóCsoportvezető
Bokor Hajnalkatudományos főmunkatárs
Hádinger Nóratudományos főmunkatárs
Komlósi Gergelytudományos főmunkatárs
Plattner Viktortudományos munkatárs
Faradzs-Zade LejlaPHD hallgató
Farkas Líviaasszisztens
Bősz EmíliaTDK hallgató
Jász AnnaTDK hallgató
Salma AndrásTDK hallgató
Faddi Krisztinaasszisztens