Tudósok tehetséges gyermekekért címmel rendezett konferenciát a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület és az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen augusztus 19-én. A nemzetközi hírű magyar tudósok és akadémikusok részvételével tartott konferenciát Székely Tamás evolúcióbiológus kezdeményezte, hogy az ösztöndíjasok közvetlen betekintést kapjanak a tudomány szépségeibe, és hogy felhívja a nagyközönség figyelmét az erdélyi tehetséggondozó programhoz való csatlakozás fontosságára.

A felmelegedés, a növekvő párolgás, a szélsőséges csapadékesemények és a hosszabb száraz időszakok miatt egyre gyakoribbá válhatnak az extrém hidrológiai események, mind a kisvizek, mind az árvizek. A kisvizek következményeit a hazai folyók jelentős részén évtizedek óta tartó medermélyülés is súlyosbítja. Nem lesz minden év ilyen, de a most extrémnek látszó helyzetek gyakorisága növekedni fog, ezért ezzel stratégiai és tervezési szinten is számolni kell. A folyók természetes viselkedésének helyreállítása, a vízvisszatartás növelése, a tájhasználat átalakítása, a hordalékgazdálkodás fejlesztése, a meglévő műszaki létesítmények korszerűsítése vagy akár új vízügyi infrastruktúrák alkalmazása egymást kiegészítő eszközök lehetnek. Józsa János, Baranya Sándor és Timár Gábor írása Pósfai Mihály, az MTA elnökének felkérésére készült 2026 augusztusának első napjaiban.

A 2026-os tűzszezon már július végére rendkívüli méreteket öltött Európában. A Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban kialakult óriási vegetációtüzek számos halálos áldozatot követeltek és több százezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Mindezt nem elszigetelt természeti katasztrófákként, hanem az emberi eredetű klímaváltozás egyre látványosabb következményeiként kell értelmeznünk. Miért egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata Európában és Magyarországon is, és mit tehetünk ez ellen?